2009. június 18., csütörtök

Letészem a lantot... izé a fegyvert

VÉGRE! VÉGRE! VÉGRE! Túl vagyok az érettségin. Fura, de mégsem érzek megkönnyebbülést. Azt hiszem, sok víz le fog még folyni a Dunán, mire kiheverem ezt a négy évnyi sokkot.

Az érettségi elég viccesen zajlott. Magyarral kezdtem. Petőfit húztam, ugyanúgy, mint előző évben a kisérettségin. Jellemző, hogy mindig azok húzzák ki a legkönnyebb tételt, akik mindent megtanultak. Már azt is tudom, hogy magyarból meg van az ötösöm, mert amikor Tarna kijött kajálni, megkérdeztem tőle. Király vagyok! A rajz is tuti, hogy ötös lesz. A tanár még dicsekedett is az elnöknek, hogy maxponttal vettek fel a Jaschikba.

A töri volt a legszarabb. Az ofő megint marhára belekevert, és mivel nehéz tételt húztam, a végén már a nevemet sem tudtam. Lehet, hogy ő jót akar azzal, hogy mindenbe belekérdez, de én nem szeretem, ha félbeszakítják a gondolataimat. Na mindegy. Az nem érdekel, hányas lesz. a fő, hogy nem egyes.

A német maga volt a vicc. Az se lesz egyes. Már csak a sok baromságra is kapok pontot, amit mondtam. Egy szituációt kellett eljátszani: egy hotleben kellett szobát lefoglalni, de én nem olvastam el az egész feladatot, szóval, egy egyágyas szobát akartam kivenni, aztán mondta a tanár, hogy a barátommal megyek. Erre azt válaszoltam, hogy de ő kint alszik a parkolóban. Majd amikor a tanár elmondta a szoba árát, azt mondtam, köszönöm, nem kérem, én is kint alszom. Mondanom sem kell, hogy az egész bizottság ezen röhögött. Ja, én mindezt németül adtam elő. Szal szerintem ez se lesz egyes, hiszen látják, hogy tudok azért beszélni, még akkor is, ha csak marhaságokat :)

Most pedig két hétig aludni fogok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése